Első kiállításunk-Karcag CAC -2010.05.29

Elfáradtunk! Csodás napot töltöttünk el ma Karcagon!
Már nagyon vártuk a mai napot, hogy újra összegyűljön a csodás kis csapat. Utoljára 1 hónappal ezelőtt láttuk őket együtt, mert azóta már majdnem  mindenki gazdihoz került. Reggel negyed 8-kor indultunk el Iliékkel Karcagra. Aziz nagyon örült a tesóinak, és az anyukájának. Az odautat végig játszották, már-már fegyelmezni kellett őket, mert annyira vadul játszottak.... :D
9 órakor értünk oda, már ott vártak minket Andiék, és Brigiék. Annyira jó volt végre együtt kiállításozni, rég szerettem volna megismerni Dannyt, Andiék idősebb afgánját. Danny (Kho I Noor Danish's King) egy meseszép krém kan. Nagyon kedves kutyus, és rögtön megfogott a szép színe. Eddig is kedveltem ezt a színt, de most valahogy nagyon, de nagyon.......
A 3-s körben volt az afgán bírálat, de előttünk még volt csomó más fajta is, így mi csak délben kerültünk be a körbe. A 3 fiú: Ewok, Dali és Zazi nagyon jól szerepelt, mindannyian "Nagyon ígéretes" -t kaptak. Ezt mondta a László István bíró úr Zaziról:
"Jó felépítésű fejlődésben lévő baby kan. Szép fejformával, jól záródó szemfogakkal. Szép felső és alsó vonal, jól tűzött és hordott farok. Jó végtagállás, szögellés, és mozgás. ,, -NAGYON ÍGÉRETES
A baby bis-be ugyen nem mi kerültünk, de azt mondta a bíró, hogy nagyon nehéz a választás, mert mind3 fiú nagyon szép, és azért lesz Ewok ma a baby bis, mert neki is ilyenszínű afgánja volt, és ez teljesen szubjektív, mert csak így tud dönteni, legközelebb ha nála leszünk, majd fordítunk! :D Nagyon szimpatikus volt nekem!
Minden  baba NAGYON ÍGÉRETES- t kapott, Danny lett a K1, HPJ, és True lett a CAC, a fajtagyőztes, és fajtacsoport 3.
Nagyon szerencsés napunk volt, mert nagyon jó idő volt. Be volt felhősödve, de nem esett, így nem volt  "dögmeleg", bár így is  nagyon fülledt volt a levegő! Aztán délután kisütött nap, kb 1,5-2 órára. Fú, nagyon meleg volt, a kicsik bent aludtak a sátorban mind, mert nem bírták volna a meleget, na meg nem beszélve arról, hogy teljesen kimerültek a nagy  hancúrozásba.
A kicsik nagyon jól vették az akadályt. Senki sem félt, vagy volt meglepődve a nagy tömeg, a hangos zene, vagy a sok idegen- nagykutya miatt.
Zazi drágámat megijesztette egy 6 hónapos akita, aki kitépte magát a  gazdája kezéből, és rászaladt Azizra,  játsdzani akart, de nagyon meglepődtünk, sőtt meg is ijjedtünk, én azért mert azt hittem, hogy bántani akarja, ő meg csak a hirtelen ráugott kutyától. Mivel én ijedtem meg jobban rögtön elrántottam onnan a kutyát, akit Andi rögtön fel is kapott. Semmi sem történt,  csak  riadalom, a mi részünkről, illetve  a flexi pórázunk ment tönkre, de az is csak azért mert Zazi lerántotta a multkor a szekrényről, így ma kapott egy új pórázt is.
Örülök, hogy megismerhettem új barátokat, akiket már ismertem az internetről, de ma személyesen is találkozhattunk!
Nagyon jó nap volt! Már várjuk a következő kiállítást!

Többi fotó itt:

http://picasaweb.google.hu/Tartomo/KarcagCAC20100529#

Május 29 -Karcag CAC -még 2 nap

Szombaton lesz az első kiállításunk. Már nagyon várom. Nemcsak  a verseny miatt, hanem a hangulat, ami 1-1 kiállításon szokott lenni. Ráadásul most Aziz testvérei közül is nagyon sokan ott lesznek. Majdhogy nem az egész alom! Próbálunk minden nap gyakorolni kicsit, de nem erőltetem. A pórázon futás még  megy is, szépen, ám a beállítást még nagyon sokat kell gyakorolni. Folyamatosan ellép a kis drága, így aztán írtó nehéz fotózni őt. 1-1 jó(bban)l sikerült fotót majdhogynem 30-40 képből kell kiválasztani. Nem künnyű, az már biztos.
  Ma megvolt az első igazi nagy sétánk. Majdnem a falu teljes hosszán végigmentünk. Olyan szépen jön már pórázon. Ő megy elől,  és annyira kis édesen riszálja a hátsóját, nagyon élvezi, hogy új dolgokat fedezhet fel, illetve új szagokat érezhet. Az általános iskolai kollégium előtti szobornál találkoztunk egy kedves volt osztálytársammal , akivel  egész elbeszélgettük az időt, majd indultunk haza. Majdhogynem 1,5 órát voltunk távol, és akkor is azért indultunk haza, mert kezdtem fázni, és mert Zazi nyűgösködött, mert nem engedtem, hogy megegye a csigákat! :D

Anwar tesó meglátogatott minket

Már napok óta készülök a mai napra, amikor is Aziz testvére Anwar meglátogatott bennünket gazdijával Andival. Tegnap szépen felkészítettem a vendégek fogadására, megfürdettem, amit már nagyon jól viselt, és már a hajszárítóval sincs gond.

Ma többször is voltunk sétálni, de csak kicsi sétákra vittem el, mert tudtam kelleni fog neki az energia. Igazam lett. :D

Háromnegyed 5-kor megérkezett Andi Anwarral. Anwar a kocsiból alíg akart kiszállni, gondolván "milyen kényelmesen fekszem a puha  autóülésen". Azért mégiscsak kijött, és azt hiszem rögtön megismerték egymást, hisz még csak 3 hete váltak el egymástól, nem olyan régen...

Pici játék után kocsibaültünk, és 4-n ( tesóm, és a barátja is jött velünk) a két kutyával felmentünk a Kilenclyukú hídhoz, és a Viziszínpadhoz, ahol 5. alkalommal megrendezett Országos Pásztortánc találkozó volt, nagy tömeggel, zenével, táncosokkal,  utcai árusokkal. Ahogy kiszáltunk a kocsiból máris jöttek oda  ismeretlenek, és ismerősök, higy a két kutyust megnézzék. Persze őket  nem érdekelte semmi, mert önfeledt játékba kezdtek a nagy füves területen. Először mindketten pórázon voltak, de teljesen összegabalyodtak. Először Anwarról került le a póráz, majd Azizról is. Ekkor aztán jött a tényleges "ereszd el a hajam". Rohantak, ugráltak, bírkóztak egymással. Annyira boldogok voltak! Néha tartottak 1-1 kis szünetet, de  hamar újrakezdték a játékot. Nagyon sokan jöttek oda megkérdezni milyen kutyák ők, vagy csak megsimogatni. Az egyik  házaspár ( a sok közül) :D  odajött hozzánk, és kérdezték, hogy csinálhatnak-e pár képet  a kicsikről. Mindkettejüknek hatalmas nemtudom milyen, hiper-szuper optikás, tükörreflexes  fényképezőgépük volt, és elég sok fotót készítettek a kicsikről. E-mail címet cseréltünk, és  majd küldik a fotókat Andinak, ő pedíg nekem. A  házaspár egyébként New Yorkban lakik, csak itthon voltak nyaralni, majd 26.-án repülnek haza.

Ezután felmentünk a Viziszinpad nézőterének a tetejére, ahol   szintén nagyon  jó fogadtatásban volt részünk.

Nagyon jó idegrendszerű kutyusok, az, hogy  többszáz emberen kellett keresztüljönni, az hogy   hatalmas hangszórókon szólt a zene, és hogy több ember is karikással csergetett, -amit a bazárban vettek- abszolút nem zavarta őket. Talán észre sem vették, annyira együtt voltak. Fél 7-kor értünk haza még itthon volt  egy kis hancúr, majd ittak jó sokat a kicsik, pedíg kint is kaptak vizet több alkalommal is.

Bamutattam a K9-t Andinak, és  a fésülőjével át is keféltem Anwart, hogy olyen finom illata legyen mint Zazinak, mióta használjuk a termékeket. Még pár falat vacsi, persze ketten egytálból, mint jó tesókhoz illik. Nemsokkal 7 előt indultak haza, mi már most nagyon várjuk a következő tesótalit, ami még ennél is nagyszabásúbb lesz jövőhéten, hisz Karcagra 7 Szitár al Fidda bébi van benevezve. Micsoda  buli lesz ott...

Az általam készített fotókat itt meg tudjátok nézni:

http://picasaweb.google.hu/Tartomo/AnwarLatogatobanAziznal#

Pár képet azért beteszek ide is:

Esős napok II. ....

Még mindíg nagyon rossz az idő. A kertszomszédtól folyamatosan ömlik át hozzánk a víz, mert a romos kertjükben már olyan szinten megállt, hogy minden folyik hozzánk. Naponta többször kell kiszivattyúzni a vizet, hogy ne legyen víz alatt a  téli tüzelőnk egy része.
Persze a talaj is teljesen fel van ázva már, és  szinte rálépni sem lehet. Elég rossz ez így, mert szegény Aziz nem sokat van kint a kertben. Persze nem lehet egész nap bent, kijárunk vele hogy elintézze szükségleteit, de aztán már megyünk is be az eső elöl, és bent próbáljuk lefoglalni valamivel.
Ma reggel már nagyon mehetnéke volt, így  elkísértük hugomat a boltig. Persze csurom vizesek lettünk, de muszáj volt már kicsit szaladgálni! :D
Miután hazaértünk elővettük a hajszárítót és megszárítottuk a kutyust. Már napok óta játszunk a hajszárítóval. Csak ide-oda ráfújtam, amit ő  nem értett, megugatott, majd elszalad, de rögtön vissza is, incselkedve a "meleg szélell". Fura érzés volt neki, hogy a testén valami meleget érez, és nem tudta mire vélni. A multkori fürdetés után nagyon ellenkezett, és nem akart nyugton lenni szárítás közben. Ma az elején még nemtetszett a dolog, de 2 jutifalat után, csak állt vagy feküdt, és  már észre sem vette, hogy megy mellett a hajszárító. Még tán jól is esett a nagy hidegből bejönni a melegre, és szerintem a szárítás is igen kellemes volt neki.
Nem állunk le még a  hajszárítós játékkal egyenlőre,  hadd rögzüljön az, hogy ez csak 1 játék, -egy kellems élmény...
(A fényképező nem volt itthon, ezért most nincs új fotóm, de majd  csinálok pár újat.)

Esős napok...

Már napok óta esik az eső, és ez nem túl jó nekünk, persze a kertnek igen. Szegény Zazival csak annyira megyünk ki, amíg elintézi a szükségleteit. De hát  kétóránként 10-20 perc kevés, hiába labdázunk bent a szobájában. Nincs eléggé lefárasztva, és eléggé pörög még  este is, pedíg ilyenkorra már lefárasztjuk, és így  már végig alussza az éjszakát.

Minden nap sokat labdázunk, mert imád játszani, és folyamatosan gyakoroljuk a a pórázon való futást, már elég szépen jön pórázon velünk, mindegy, hogy csak sétáról, vagy  futásról van szó. Ezen a héten még dolgoztam, és az elmúlt  héten  is, de itt volt hugom, aki gyakorolta vele a ringdresszúrát. Meg kell mondanom, nem gondoltam volna, hogy ilyen sokat fog segíteni tesóm, de annyira örülök neki, hogy ő is ennyire szereti  Zazit, de nemcsak ő. Az egész család,  a szüleim is nagyon sokat foglalkoznak vele, és esténként együtt játszunk a kicsivel.

Nagyon  édes kiskutya. Minden érdekli,  mindenkivel nagyon barátságos, igazi egyéniség.

A macskánkkal elég vegyes a viszonya. Mármint ő szeretne közeledni a cicához, de túl erőszakosan. Rászalad, ettől az megijed, és elrohan. Elég közel mennek már egymáshoz,  és ha Aziz nem akarná letámadni,-persze csak a játék miatt- akkor Maci is barátságosabb lenne vele. Eddig csak azt érte  el ezzel a lerohanásokkal, hogy megijeszti Macit, és valamelyk nap kapott egy pofont a cicától, mert túl hirtelen termett ott, és nem volt idő elszaladni. Azt hittem ezek után már nem akar annyira foglalkozni vele, de tévedtem.

Pénteken megkapta a 3. oltását is, így a jövőhét végétől lehetősége lesz  barátkozni más kiskutyákkal is. Nem messze tőlünk van egy  8 vagy 9 hetes kis skót juhász , -Lassie. Reményeim szerint ő lesz majd a mi  játszópajtásunk, és a sétáló társunk. Séta közben is szoktunk gyakorolni néha...

                                     

Első fürdésünk...

Már  réges rég tudtam, hogy  az afgánomat én is K9 termékekkel szeretném majd ápolni. Múlt héten pénteken meg is rendeltem a K9 kollekciót, (sampon, balzsam, és  fésüléskönnyítő spray) utóbbira még nem nagyon van szükségünk, de annyira jó illata van, hogy  két fürdés között fogom átkefélni vele Aziz bundáját.
Az illata nagyon kellemes.
Miután meghozta a postás a csomagot, rögtön indultunk is fürdeni. Ez volt az első fürdés,  persze ha nem számoljuk azt amikor beugrott a tóba. :D
A kád  teljesen idegen volt számára, hideg is lehetett, csúszott is, és olyan fura hangja volt ahogy a kis körmeiel megkocogtatta. A zuhanytól is megijjedt, pedíg tényleg nem volt erős sugárra állítva.Magát a samponozást nagyon élvezte, leült, és  végigülta, amíg tetőtől talpíg mindenhol jól átsamponoztam. Persze egyedül nem ment volna az egész, mert fogni is kellett a kutyát, meg samponozni, így tesóm Niki segített.
Még nagyon új volt neki az élmény, így kicsit nyűgös lett a végére, és nem akartam, hogy a fürdés, mint rossz emlék rögzüljön benne, ezért a szőr bebalzsamozása már ki is maradt. Kivettük a kádból, és jó alaposan megtöröltük, Miután megszáradt teljesen, még átkeféltem a bundáját teljesen, és persze használtam a fésüléskönnyítőt, hogy még intenzívebb legyen az illat.
Az ismerőseink mind megdícsérték a kutyust, hogy milyen finom puha szőre van, és akkor még nem is megfürdetve. Most, a fürdés után össze sem lehet hasonlítani a szőr puhaságát, és selymességét.
Nagyon örülök, hogy kipróbáltam ezt a terméket, mert nagyon tetszik amiket tapasztalok vele.
Nagyon boldog volt miután  mindennel végeztünk, de egy kicsit sok volt neki a  fürdetés, teljesen kifárad benne, íhy rögtön óriásit aludt, a frissel mosott  fekhelyén. Így mindketten illatosak, és frissek voltak! 8-D
Kora este még rendeztünk egy nagy hancúr partit, mert  a nagy délutáni alvás után nagyon elemében volt!
Ilyen volt fürdés után:

Aziz ma 10 hetes

Ma 10 hetes Aziz. Már 6. napja van nálunk, és egész jól beilleszkedett a családba. Ő az örök mókamester, aki mellett nem lehet unatkozni.  Első napokban csak pórázon jöhetett ki a kertbe, mert  a tóba ugrás után nem voltam benne biztos, hogy teljesen biztonságos a kert. Egyéb ok erre, hogy mindent megrág amit csak ér. Amíg nem készül el neki a lekerített kertrésze, addig csak teljes felügyelet mellett, és/vagy  pórázon jöhet ki a kertbe.
Imádja a kecsketejet, naponta adok neki belőle, persze felforraljuk mielőtt elfogyasztaná.
Mivel az első napokban  csak pórázon jöhetett ki, már-már elég szépen megy pórázon,  de beállítani még nem nagyon lehet. Persze semmit sem erőltetek, hisz még nagyon kicsike. Ha már nincs kedve, vagy lankad a figyelme akkor abbahagyjuk a gyakorlást.
Tegnap este megrendeltem a  K9 kozmetikumokat. Már kedden itt is lesznek, így ha minden jól megy akkor már aznap este meg is lesz az első fürdetése. Eredetileg azt szerettem volna, hogy csak a Karcagi kiállítás előtti este fürdetem meg, de  mivel az elmúlt napokban többször is esett az eső, hiába törölgetem meg a lábát miután bejövünk a játékból, vagy az utcánkban tett rövidke sétából,  úgy veszem észre kell már az a fürdés.
Egyébként nagyon jól eszik,  amikor kap kecsketejet, vagy a tápját kecsketejbe áztatva adom neki reggelire, akkor rá szoktam tenni egy fejhálót. Nagyon édes, mert félig lletlja a nyakára, de én gyorsan visszahúzom a fejére, de ezt már észre sem veszi, mert  addigra már a finom falatokon jár a kis agya.

Azért nem fenékig tejfel az élet! :D Ma délelőtt leszakította az öntapadós tapétát a konyhaszekrényről, és ellopott egy cserép virágot, aminek a cserepét kis pici  darabokra tépte! Persze a földtől fekete volt a padló .

Befejezésnek egy 10 hetes beállított kép, bár még nem az igazi, de mint írtam nehéz még a beállítás, ennél sokkal szebb a hátsó szögellése, de örültem ennek a képnek is, hisz  több mint 25 készült, és ez az egy lett úgy-ahogy jó.

 

A második nap...

Ma suliba kellett mennem, de így is elég sok időt töltöttünk együtt Azizzal. Fél hatkor mentem ki hozzá reggel, én ébresztettem fel. Nagyon ügyes volt első este, mert tényleg végigaludta az éjszakát, nem volt sírás éjjel. Reggeli után felmostam, mert éjjel valószínűleg inni szeretett volna, de felboríytotta a vizes tálat. Nem pisilt be,  de nem vittem ki rögtön pisilni,mert megetettem a ciánkat is ezért pár cseppet bepisilt.Miután felmostam  újból végre kimehettünk egy kis reggeli játékra. Mihelyst a fűre értünk, rögtön  pisilni kezdett, szóval elmondhatom, hogy szinte szobatiszta, a reggeli kis baleset miattam volt... :D
Nagyban játszunk, amikor negyed 7-kor jött egy bácsi, aki hozta a finom kecsketejet. De ebből még nem ihatott, pedíg még meleg volt mert azelőtt fejték, felforraltuk és csak délután ihatott belőle először. Az utolsó cseppíg kinyalta az isteni nedűt! :D Vacsira a száraz tápját is ebbe áztattam be, szintén óriási sikere volt! :D
Eddig nem volt rajta póráz sosem, és ma amíg én suliba voltam, hugom vigyázott rá, de mivel eléggé féltjük a kerti tótól, mert mégiscsak itt sertepertél körülötte ezért pórázon közlekedik a kertben is, legalább is amíg el nem készül a kert egy részének lerekesztése, kifejezetten az ő számára, ahol kedvére szaladgálhat, anélkül, hogy mindíg azt néznék, mit talált, mit vett a szájába,  beesik-e vagy nem a kerti tóba, illetve, hogy vajon melyk virág lesz a következő amit átrendez! :D
Nagyon szépen tanítgatta ma Niki hogyan kell szépen futni pórázon, erről csináltunk is egy VIDEÓ  -t.
Vagány a srác, mert délután füvet nyírtam, és úgy aludt, mintha Mozart szólt volna mellette, pedíg a benzines fűnyírók, -így a miénk is- eléggé hangosak. Vacsi után még óriásit játszottunk, felfedeztük az előkertet az utcán, persze pórázon, nehogy kiszaladjon egy autó elé, és rengeteget játszottunk a jó puha frissen nyírt fűben. Volt olyan helybéli lakos, aki kocsival ment mellettünk, megállt, és megjegyezte, hogy milyen szép kiskutya, és megkérdezte milyen fajta. Nagyon népszerű a kicsi, és élvezi rettenetesen ha nyüzsögnek körülötte. Hétvégén falunap lesz itt nálunk,   talán egy fél órár felnézünk, hogy szokja a tömegete, a simogató  idegen kezeket, és zenét, a zajt, a hangokat, mert  egy kiállításon is ezek fognak rá várni majdnan. Első kiállításunk május 29.-én lesz Karcagon, ahol Azizon kívül még 5 testvére lesz jelen, így aztán igzi kis családi összejövetel lesz ez, persze a mamájuk is ott lesz a szépséges Calamus True Lady!
Ja igen ma egy kisebb baleset is történt!  A  cserepes virágokat már korábban is nézegette, de eddig nem nyúlt hozzájuk, kivéve 1 pálma levelét. Ma felfedezte a többi növényünket is, de sajnos nem számolt azzal, hogy a kaktusz szúr, így amikor meg akarta szagolni a kaktuszt egy tüske megszúrt a pici orrocskáját. Egy kisebb vakkantás után hátralépet, és mintha misem történt volna elszaladt a plüss nyúljáért, és őrült  játékba kezdett. Azóta megnéztem, és semmi sem látszik az orrán, valószínűleg épp csak hozzáért a tüske, de mivel váratlan volt nagyobb volt az ijedtség, mint amekkora baj valójában történt.
Ma sikerült megvennem neki az első keféjét is, ami vaddisznó sörtéből készült. Átkeféltem a bundáját, és a kezét már most olyan édesen tartja, mikor fésültem mintha tudnám hogy ezt így kell majd! :D Nagyon élvezi még a fésülést, oldalra borulva élvezi a finom   sörte -masszázst.
Ez a kép fogadott mikor ma hazaértem a suliból, tipikus afgán pózban alvás:

A világ minden pénzét megérő, örök mosolyfakasztó.....

Ma korán, már fél 8 után elindultunk Azizért. Sikeresen megérkeztünk a tenyésztőinkhez, akinek ezúton is nagyon szépen köszönöm ezt az imádnivaló kis mókatárat! Szóval a nagy hancúr után  a tesókkal kb  11.-kor elindultunk haza. Mivel hazaúton 2x is rossz helyen fordultunk le, kicsit később értünk haza mint terveztük. Aziz a kocsiban olyan volt, mint egy kisangyal, szinte az egész utat végigaludta, nem sírt, nem pisilt vagy kakilt be. Tiszafüreden meg kellett állnunk, mert volt 1 kis dolgunk, addig kivettük a kocsiból, és életében először pórázzal a nyakában, felfedezhetett egy új helyet. Először leült, és megfontoltan körbenézett, majd felállt, és elment a fűbe pisilni!!!!! Mintha csak tudta vlna hova kell!
Még 33 km volt hátra, amit szintén alvással töltött.Még mielőtt hazaértünmk volna  kiszálltunk anya munkahelyénl, bemutatkoztunk, és  csodálatosan viselékedtünk, mint egy igazi kisherceg! A Pásztormúzeum ban épp gyermekcsoport volt, vagyis kamaszok, és  néhány fiatal lány egyből odajött, hogy de édi kiskutya, és volt aki felismerte, hogy agár..., persze Aziznak sem kellett több, rögtön csóválta a kis farkát, és  tündérien nézett, amitől a lányok igencsak odavoltak. Aztán itthon hugomat rögtön magával ragadta a kiskutya. Már rég várta ő is, hogy hazaérjünk. Megmutattuk Aziznak a szobáját, és rögtön felfedezte új játékait, köztük egy igen nagy plüssnyuszit, ami úk kedvence lett. Mivel már  ebédidő jócskán elmúlt így rögtön  adtam  Aziznak  ételt, és vizet, amit a hazaút folyamán is többször kapott. Fú, rögtön rávetette magát a finom falatokra, és jól  belakmározott. Ezután még pórázon, de jött a körbevezetés a kertben, megismertük a kerti tavat, a cicát...
Azt hittem a cicánk a világ végére menekül, de elég jól viseli a kicsitr, fújt rá, és kb félméteres távolságba emgedte, persze egy kerítés is volt köztük... :D Remélem hamar összeszoknak!!
Miután elengedtük Azizt óriási kört futott a kertben, és jót játszottunk, majd  előrejött a kerti tóhoz. Ivott belőle, és egy mozdulattal bele is esett, persze ott álltam végig mellette, és rögtön kikaptam a vízből, de nagyon jók a reflexei és rögtön úszni kezdett.  Hát megvolt az amitől a legjobban féltem!!!!!!! Ahogy kikaptam  először nem is akartam elengedni, hogy megnyugtassam, de aztán szóltak, hogy  engedjem el, hadd rohanjon. Azt hittem fülét farkát behúzva elszalad, de  azt a vidám önfeledt játékot ami ezután csapott, az hihetetlen volt. Berohant a kis kosarába, és akkora bukfenccel ült be, szinte repült. Ezuitán rögötön hoztam egy törölközőt, és megszárítottam, amennyire tudtam, de mivel nagyon szép az idő, és melegen süt a nap, nem kellett  szárítani hajszárítóval, mert amint átdörzsöltem a törölközővel, már meg is száradt a bundája. Szerencsére az a finom  illata is megmaradt neki! De most olyan mint egy kismedve, mert a szőre szépen megtelt levegővel, jó kis bolyhos!!
Egy biztos,  ismeri az összes virágot, mert  ha találkozik eggyel, rögtön a közepébe lép, nem mellé, nem a szélére, a közepébe!
Találtunk egy remek új játékot, ami mindenél jobb. Ez pedíg a kerti slag, hát az csuda klassz, mert lehet cipelni, de puha is, mert ugye gumi.
Most azért volt időm írni, mert alszik...

A többi képet itt nézhetitek meg:

http://picasaweb.google.hu/Tartomo/ElsoNapItthon#

( Folyamatosan fogom feltölteni a képeket, érdemes lesz, szemmel tartani a picassa galériámat!!!)

Még 1 éjszaka....

Szóval már csak 1 éjszaka, és holnap reggel elindulunk végre Azizért. Ma minden utolsó simítást elvégeztem itthon,  végleges a kutyus  kosárkájának a helye,  a játékok a kis kosárkában sorakoznak, és várják, hogy végre valaki játszon velük...
Nemrég elgondolkodtam azon, hogy honnan is jutottam el eddig, hogy végre saját afgánom legyen. Sosem felejtem el azt a napot amikor ráleltem az afgános fórumokra, és felregisztráltam, és írtam néhány sort, amiben megkérdeztem, hogy kik jönnek a 2007 Debreceni éjszakai cacra. Talán  akkor még nem is gondoltam, hogy egyik régi, talán gyermekkori vágyam válik valóra.  És most itt vagyok, és már  tűkön űlök, alíg várom, hogy itt szaladgáljon, és rosszalkodjon mellettem/ velem  Aziz....
Köszönöm a Patai családnak, hogy valóra váltották álmomat, és hogy ilyen jó barátaim, akikkel mindent megoszthatok!

u.i.: amint lesznek képeim, és lesz időm  árasztok képeket, leírom milyen volt a hazaút, a nagy találkozás a családdal,  a cicánkkal.....