2010. szeptember 27.

Aziz 7 hónapos

Telik az idő, ismét eltelt egy hónap. Aziz immáron 7 hónapos. Nő mint a gomba. Már magasabb, mint a mamája. A szőre is rengeteget nőtt, a haja mostmár egyfolytában a szemébe lóg, így lassan-lassan fel kell neki csatolni.

Már-már sörénye van, mint egy oroszlánnak.

Most, hogy már ilyen "nagykutya" rájött, hogy milyen jó móka a kerítésen átugrálni. Igaz, hogy sosem használjuk ezt a számára kialakított kertrészt, mégis újabban díjugrató lovat játszik.


Még pár kép a 7 hónapos " gyerekről ":


A jászberényi kiállítással mi idénre befejeztük a versenyeket. Legközelebb jövő áprilisban megyünk kiállításra. Akkor már fiatal osztályban fogunk indulni. Célunk a következő évre, hogy megszerezzük a HJCh címet. Addig is marad a szokásos gyakorlás, szőrápolás,  az esti séták, és a nagy játékok.

2010. szeptember 26.

Jászberény CAC

Ez a kiállítás nem pont olyan volt, mint amire számítottam. Abban bíztam, hogy nem fog esni az eső, de sajnos  szinte egész nap  esett. Annyi szerencsénk volt, hogy az afgán bírálat alatt nem esett. Na de a történet tegnap este kezdődött. Házszentelőn voltunk, este 10-re értünk haza. Azizt csak ezután kezdtem el kozmetikázni. Nem értette, miért kell neki felkelni, és az amúgysem szívecsücske fürdést ilyen későn megejteni. Éjfél is elmúlt mire kész lett. Reggel már 6-kor keltem, és elvittem a reggeli egészségügyi sétánkra, majd átszárítottam, és negyed 8-kor elindultunk Jászberénybe. Negyed 10 múlt mire bejutottunk a kiállítás területére. Nem tetszett!! Már sok helyen voltam, mint nézőés újabban mint kiállító, és eddig ez volt a legkevésbbé szép hely. A kiállítási terület nem volt nagy, és a központi sátrak nem voltak felállítva, pedíg a 3 nagysátor simán elfért volna, és a magamfajta kezdő kiállítóknak, akiknek még nincs  meg minden felszerelésük, az nagyon is jó lett volna. Az egész terület merő sár volt. Több autó el is akadt! Szerencsére mi nem jártunk így. Annyi szerencsénk azonban volt, hogy a  11. kör mellett 2  sátor volt, az egyikben a bíró és az írnok volt, de a másik üres volt, a későbbi BIS kupák asztal volt ott. Így oda telepedtünk, ez közvetlen az Iliék sátra mellett volt, így  még beszélgetni is tudtunk. A bírálatunk  a teljes ötös fajtacsoport után volt, fél 1 körül. A ringbe először Ewok,  majd Magic star és Aziz lépett be. A körök után egyéni bírálat jött, majd ismét futás. A bíró (Erdős László) elmondta, hogy mindegyik kiskutyának vannak erősségei, és még gyengéi is. A sorrend végülis Ewok, Aziz, és Magic Star lett. Következett Danny, majd a lányok. Eywa és Afra, nekik ez lett a bírálati sorrendjük. majd a kicsik mamája True Lady.  A kölyök BIS-be minden nagyon ígéretest kapott kutyus mehetett. És mivel mind az 5 kölyök NAGYON ÍGÉRETES lett, mindannyian mehettünk volna, de az eső miatt nem vártuk meg a kölyök BIS-t. Illetve Andiék Afrával és Dannyvel megvárták.
Azt kell mondjam jó volt újra látni a barátokat, a kutyusokat, de maga a kiállítás nem volt jól megszervezve -szerintem. A körök mögött voltak hatalmas pajták. Mostmár tudom, hogy nyitva voltak, csak nem voltak kitakarítva. Ha felseperték volna, az egész kiállítási mezőny befért volna oda, és nem lettek volna elázva a bírók sem, a kutyák sem, és a kiállítók sem. Nem biztos, hogy legközelebb ha itt lesz kiállítás nevezni fogok, pláne nem, ha előtte esik, az eső. Természetesen készültek képek!



 


2010. szeptember 13.

Az élet egy féléves afgánnal...

Az élet egy féléves afgánnal milyen is? Nos, igen: vidám, vicces, megnyugtató. DE néha azt gondolja az ember már nem tud új meglepetéssel szolgálni, és tessék, mégis!! Reggel szépen minden ment a megszokott módon.  Séta, majd reggeli. El kellett mennünk itthonról egy kis időre, így Aziz bent volt a szobájában. Gondoltam pihen! Na persze, én kis naív!!!
Ez várt itthon bennünket:
-feltépett linóleum
-kifiélzett hintaágy párnák, a szivacstöltet mindent beborított
 -az ágyát kihúzgálta a szoba közepére, a kis plédjeit is szétszedte
 - na és ahogy Aziz  az elején kinézett!! 
Egyik szemem sírt, de a másik nevetett!
Mindez képekben:








2010. szeptember 12.

Séta a Hídhoz (II)

Ma megint sétálni voltunk Azizzal. Még tegnap este találtam egy új fotózásra alkalmas helyet. Nemrég  újították fel a 33. számú főutat,  aztán pedíg a mellette álló Csárdát. A Csárdakertet is teljesen redbehozták. Ezt tegnapig észre sem vettem. A folyóparton álló rozoga stéget is felújították, így egy szép nagy, biztonságos fastég van már a híd mellett, itt lehet beszállnia csónakokba, a folyón szervezett kiránduláshoz. Ez a stég benyúlik a Hortobágy -folyóba, és a háttér a Kilenclyukú híd, valamint a  sima víztükör. Nem maradhatott el a fotózás ebben a szép  naplementés környezetben.







2010. szeptember 6.

Séta a Kilenclyukú Hídhoz

Mint minden este ma is  sétálni voltunk Azizzal és hugommal Nikivel,  ma fényképezőgép is volt nálunk, így  megörökítettünk pár pillanatot.
Mikor megérkeztünk a Viziszínpad tetjén készült néhány kép, háttérben a híres Kilenclyukú híd:


Niki is megpróbálta beállítani Azizt,  elsőre nem is olyan rossz, de még neki is sokat kell gyakorolni!


Egy darabíg üldögéltünk a nézőtéren, Zazi persze  szimatolt mindenflé, aztán lementünk a színpadra. Ahogy kopogott a cipőnk, és Aziz lábacskái,  ettőla kutya teljesen bedilizett, és olyan rohangálásba kezdett, és nagyon tetszett neki, hogy hangosan kopoogott a színpad alatt.




Hazaindultunk, de még előtte megálltunk a Vízhordók című szoborcsoportnál egy fotó erejéig, futottunk is egy kört, és mivel a felhők között  kitűnt a nap, kicsit néztük a naplementét.