Európa kutyakiállítás

Már nem az első kiállításomra készültem, mégis nagyon izgatott voltam. A veresnyre 119 kutyát neveztek csak az afgánokból. Hihetetlen volt belegondolni, hogy most láthatom azokat a kutyákat, akiket eddig csak képen láttam. Az, hogy egynémelyket meg is simogattam már csak hab a tortán. Adriennel már hónbapok óta más témánk sem volt, csak az Európa. Én amiatt izgultam, hogy ilyen sok kutya lesz egy helyen a kedvenc fajtámból, ő pedig a JH-ban való szereplése miatt. Vonattal mentem fel Budapestre. A Nyugatiba érkeztem meg, ahol már Adrienn várt, mivel még sose volta egyedül Pesten, így tutira eltévedtem volna. Együtt kimentünk az expóra. Már ott voltak Iliék, és Iwonáék és itt voltak Natan gazdái is. Üdvözlés, beszélgetés, kutyázás következett. Találkoztam még Melindáékkal megint, valamint a többi afgánossal: Ritával, Csillával, Szilvivel, Tündével. Rengeteg szép kutya volt, kár, hogy a megvilágítottság nem volt a legjkobb, mert nem sok használható fényképet sikerült készítenem. A kanokat, és a szukkat külön bírálták. Egy időben, de nem egy ringben. A kutyák nagyon szépen szerepeltek a saját osztályukban. A kiállítás után volt újabb fotózkodás. Ezután Jana, Natan gazdija egy üveg pezsgőt varázsolt elő táskájából, így megünnepeltük az eredményeket is, és az új ismeretséget. Hoszú nap után értem haza Hajdúszoboszlra nagyszüleimhez.Másnap nagyszüleim hoztak haza kocsoval. A képeket rógtön elkezdtem feltenni a galériámba, és a fórumokra. Már több mint egy hónap is eltelt azóta, és akövetkező kiállításíg még van 4 hét. Nagyon várom már, mert anyáék is elkísérnek, így megismerhetik végre azt a fajtát, amiért teljesen odavagyok, és talán egyszer belegyeznek, hogy tartsak egy ilyen kutyát itthon.