Az első találkozás...

Már hetek óta  tervezgettem, hogy ha lehet meglátogatom a kiskutyákat, amíg még mindannyian  a tenyésztőnél vannak, ma voltak hat hetesek a kiskutyák, és  itt volt a lehetőség, hogy  meglátogassam őket. Az elmúlt hat hétben az alomnak köszönhetően megismertem egy  nagyon kedves családot, akikkel mondhatom máris nagyon jó barátok lettünk. Felajánlották, hogy  mivel ők is mennek meglátogatni a kiskutyájukat, szívesen elvisznek. Elég nagy kitérő lett volna, ha teljesen eddig értem jönnek, úgy egyeztünk meg, hogy vonattal elmegyek Hatvanig, és ott csatlakozom hozzájuk. Kicsit ideges voltam a héten, mert a vasutasok megint sztájkkal fenyegetőztek. (véleményt nem írok, mert erről már egyszer leírtam  a véleményem a 2008-as derby bejegyzésben). De a sztrájk elmaradt, így  minden a megbeszéltek szerint zajlott. Végül is  valamivel 1 óra után találkoztunk, és 2 órakkor már a Patai családnál lehettünk. Nagyon kedves fogadtatásban részesültünk, részemről tavaly május óta nem is találkoztam  Laciékkal, így tényleg nagy volt az öröm az érkezésünkkor. Mikor megérkeztünk a kis csapat a szobában aludt, mert a nap folyamán már voltak látogatóik, majd egy jót ebédeltek, és épp a  délutáni sziesztájukat zavartuk meg.  De a beszéd hallattán nagyon hamar  felélebredtek, és gyorsan ki is szaladtak hozzánk az előtérbe, így már ott meg is lehetett őket  simogatni, puszilgatni. Persze voltak lustábbak is, akik úgy gondolták, -"majd bejönnek", addig is pihennek. Hát ilyen volt az én kis Azizom is! :-D 
Miután ő is felkelt, rögtön ölbe is kaptam, és ment a sok puszi neki is, nekem is.
Nagyon jó élmény volt azt hiszem nemcsak nekem, de Andiéknak is, és Iliéknek is. Mind a tizenegy kiskutya nagyon szép, erős, és aktív. Nagyon szépek a szögelléseik, és nagyon szép típusos a fejük. A farkuk máris szépen kunkorodik, nem lesz szükség arra, hogy a farkukat csavarják. Már most nagyon szépek. Teljesen meg is lepődtünk, mert hiába kaptuk eddig a sok képet, élőben teljesen mások. Még szebbek mint  a képeken.
Nagyon jól esett  kézbe venni őket, főleg Azizt, mert tudtam, hogy Ő az, aki hamarosan otthon is velem illetve a családommal lehet.  Olyan aranyosan aludt az ölemben Aziz mielőtt eljöttünk. Nagyon finom puha, és selymes  a bundája  már most is, főleg a kis fülein, és a nyakán, -fején.
Sajnos csak két órát tudtunk maradni, mert nekem indult a vonatom haza. De nagyon  kellemes, és rengeteg élménnyel teli két órát töltöttünk Iliéknél. De nemcsak a kicskkel foglalkoztunk, hanem a True Ladyvel is, és Yaziddal, igaz csak keveset, mert mégiscsak a saját kiskutyánk miatt mentünk. Örültem a viszontlátásnak, mert Yazidot már több, mint 1 éve nem láttam, és True-t is tavaly májusban utoljára.
Már csak pár nap, talán 2-3 hét, és itthon lesz velem a kicsi.
Nagyon szép volt a mai nap, még a nap is sütött mikor odaértünk, és csak az indulásunkkkor borult be az ég, és kezdett esni.
Örültem a találkozásnak,  köszönöm a kiskutyámat a Szitár al Fidda kennelnek, és a Patai házaspárnak.
Andiéknak is köszönöm, hogy  társulhattam az út során hozzájuk, és hogy megoszthattuk egymással az örömünket!

Többi kép a webalbumomban:   http://picasaweb.google.hu/Tartomo/LatogatobanAKiskutyaknal#